A
községet 1243-ben említik, pedig sokkal régebbi. 1293-tól egészen a
XIX. századig a Mariássy család birtoka volt. A Gömörből Szepesre
(Spi) vezető úton a XIV. században vámállomás volt. 1570-tól a
törököknek adóztak. A lakosság bányászattal és juhászattal
foglalkozott. A Sajó (Slaná) folyó partján. AMáriássy-ak kővárat
építettek, amelynek a neve ,,Vörös barát vár " volt. A bányászat és a
vasipar a XVII. század végén éledt fel. 1804 -1805 között a községben 4
vasolvasztó üzemelt. 1847-ben külföldiekből álló alapító társaság
nagyolvasztót építtetett fel.
Református Templom, eredetileg ősgótikus építmény a XIII. századból, átalakítva a XIV. században, 1420-ban és a XV. Század végén. 1723-ban hozzáépült az északi templomhajó. 1806-ban a templom északi bejáratához egy kis árkád előtér épült. A Hámosi kripta bejáratát 1830-ban építették mellé. A harangokat 1857-ben öntötte a Losonci (Lučenec-i) J. Heidenberg harangöntő. A templomot erődfal veszi körül. A szószék későbarokk a XVIII. századból. A kehely 1631-ből reneszánsz-barokk. A templomhoz tartozik a különálló Máriássy kripta is.
. ......
Szent Anna templom (katolikus), későbarokk, 1798 - 1803-ben épült - egyhajós épület. A főoltár XVI. Lajos korabeli, a XVIII. századból, Szent Anna új képe a XX. századból. Klasszicista szószék a templom építésének idejéből. A hajó és a presbitérium között lévő diadalíven a következő felirat olvasható: SZENT ANNA ASSZONY, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK". A tetőn egy fából épített kis harangtorony áll.
Ún. " Fehér kastély " 1830-ból díszített homlokzattal - ma a Szlovák Karszt (Slovenský kras) Nemzeti park székhelye.
Barokk Máriássy-féle kastély 1792-ből manzárd zsindelytetővel, ma az Állami Irattár székhelye.
A II. világháborúban elesett katonák Emlékműve, 1993-ban a község alapításának 750. évfordulója alkalmából avatták fel.
Rákossy kúria 1880-ból, a homlokzat díszletei XVI. Lajos korabeli stílusban készültek.
Hámosy kastély - klasszicista építmény 1780-ből.
Erb Brzotína - symbolizuje územnú príslunos, ako aj zamestnanecké motívy požnohospodárstva a baníctva, na základe erbového pečatidla z roku 1575. Erb pozostáva zo zeleného títu v ktorom su umiestnené vedža seba strieborné čerieslo, dvojitý krí a bicie kladivko. Bol prijatý 31. marca 1999
retep.sk (c) 2002 - 2015