A
fennmaradt írások a községet először 1413-ban említik. A község első
lakói német eredetű bányászok voltak, amit a község elnevezése is
bizonyítja 1548-ból: Chuchon, Cuchun, Czywczion. 1776-ig az esztergomi
(Ostrihom) érsek, majd a rozsnyói püspök tulajdona.
Bányásztelepülésként alapították, később földműves községgé alakult át,
híres bőtermő gyümölcsfákal. A lakosság állattenyésztésel is
foglalkozott. A község földjein a középkorban a legnagyobb jelentőségű
az arany-, ezüst- és réz ércek feltárása volt. A XVII.
századtól antimonércet is bányásztak itt, de a bányászat (vas és
antimon) csak a XIX. század elejtől vált nagyüzemi méretűvé. 1952-ben
az alacsony jövedelmezőség miatt véget ért.
Krisztus Király temploma (katolikus), 1939-ben épült. A kicsi tornyocskán nyitott hangárkádokkal. .....
Imaház, kb. 1930-ban épült. Bejárata fölött egy könyv ábrája B I betűkkel.
.
Harangtorony, barokk-klasszicista, a XVIII. század vége felé épült. Nápis na zvone:
GEGOSSEN HAT MICHIOHNN MEYER IN LEUTSCHAU 17.94 SUMITU COMMU.IN POSS ESLIESOM MDCCDCC IV
Súčasný erb Čučmy bol prijatý 15. decembra 1997 a jeho základom sa stal banícky motív podža erbovej pečate z roku 1735, a zobrazuje v červenom títe srdcovité trojvrie, z ktorého vyrastajú tri strieborno zlaté kvety, ktoré prekrývajú strieborné skríené banícke kladivká na zlatých poryskách, pri oboch koncoch sprevádzané dvoma zlatými hviezdami.
retep.sk (c) 2002 - 2015