A Szlovák karsztban fekszik (Slovenský kras). 1263-ben említik először Gurgeo néven, a neve szerint viszont sokkal régebbi. Már 1360 előtt a Bebekek tulajdona volt. A lakosság a XIX. században szőlő, gyümölcstermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkozo
Református Templom, klasszicista - II. József 1781-iki rendelete kiadása után a protestáns lakosság a királyi gyűléshez folyamodott a templom építésének kérésével. Az engedélyt 1783-ban kapták meg, és még abban az évben Eszterházy királyi megbízott földmérői kijelölték az építmény helyét egy dombon a falu közepén, a község történeti központjával, az ún. Palotával szemben. 1784 március 16-án kezdték építeni és még azon az éven be is fejezték. Egyidejűleg a templom mellet egyházi iskolát és plébániát is építettek. Az építmény költségeit a lakosság adakozásból fedezte. A szervező munkákat Gasparóczki Ferenc helyi pap végezte.A kőműves munkálatokat a bódvaszilasi származású (ma Magyarország) Knopp József vezette, az ácsmunkákat Zimmermann József Rozsnyóról, az asztalos munkákat pedig Szilasi Mihály. A templom eredetileg egy helységből állt, lapos mennyezetel. A tetőt zsindely fedte. A torony csak 1795-ben épült hozzá, az eredeti engedély módosítása után. Zrikovich Tamás kőművesmester építette. A harangot Legherer Ferenc műhelyébe öntötték 1795-ben Eperjesen (Preov), a súlya 500 kg. 1803-ban az épületet erődfallal vették körül, amitől középkori sajátosságot kapott. 1846. márc. 18-án a déli órákban, amikor a lakosság nagy része a Tornai vásarban tartózkodott, Görgőt nagy tűzvész sújtotta. Leégett majdnem az egész falu a templommal együtt. Csak a torony maradt épen. A templomot rögtön a katasztrófa után felújították. A falakat kb. 2 méterrel megmagasították, a mennyezet boltívet kapott. Építőanyagként a tufa szerepelt, amit a falu határában fejtettek. A kőművesmunkákat Horváth Gyula, az ácsmunkákat pedig Frics József vezették. A torony eredeti állapotában maradt. 1877-ben a templom újra leégett, de nagyobb károkat nem szenvedett. 1911-ben a templom belsejét részben átalakították.
Keresztelő Szent János templom (katolikus), eredetileg gótikus, 1500-ban épült régi alapokra, 1814 - 1815-ben bővítve és klasszicista stílusban átalakítva, 1846-ban toronnyal bővítve. A régi Gömör vármegye egyik legrégibb templomáról van szó, középkori alapokkal. Abaúj Torna megye monográfiájában említik, hogy ez a katolikus templom nagyon régi és 1823-ban újraépült. A külső homlokzatán egy felirat áll: Me Labor et zeLVs rVInIs rapVere CaDVCIs. A déli oldalán erőd fal védte, ahol ma is áll az eredeti torony, gúla alakú tetővel, kőlapokkal fedve.
A templomban Bebek György rózsaszín márványból faragott gótikus síremléke található 1381-es évszámmal, Bebek György, aki ide van eltemetve, a pelsőci (Pleivec) Bebek család tagja. A sírkő jelenleg az egyik pillérbe van beépítve a templom régebbi részében. A táblán a Bebek család címere van faragva, ez egy megdöntött gótikus pajzsból és kettős keresztből áll, amely tetejéből kiáll három toll. A pajzs fölött egy lovagi sisak látható, letakarva drapériával, koronás hosszúhajú női fejjel a tetején. A fej két oldalán két egymásra tekeredett hal. A kőlap peremén gótikus minuszkula a következő szöveggel:
hic iacet georgius bubek
magi tavarnicoru reginaliu
9 fecit extruer ecclesia
bte vgnis fratribus heremitis
ordinis sti pli heremite
anno dni /M/CCCLXXI
(Itt nyugszik Bubek György, a királynő kincstárnokmestere, aki 9 templomot építtetett a pálos rendi testvérekkel, maga is pálos rendű. Készült az Úr 1371-ik évében)
Torony az erődítményben a rómaikatolikus templom udvarának déli részén. Erődfalait a XVII. század első felében építették. A gúla alakú tetőt kőlemezek fedik - Gömörben ez az egyetlen ehhez hasonló építmény.
Kápolna a Keresztelő Szent János római katolikus templom mellett, későbarokk Nepomuki Szent János festett fafaragvánnyal (1780), hagyományos népművészeti kiegészítéssel. Bejáratát 1997-ben lezárták egy újabb kori vasráccsal és a kápolnát felújították.
Halastó - a XX. sz. közepén jött létre a régi "Nagy" és "Kis" tó néven ismert helyen
Domboldalba vájt borospincék
Erb Hrhova - v červenom títe vpravo zlatý listnatý strom, vedža strieborná bordúra vežkého lemea / iroká pluhová radlica, ktorou sa prevracala zem /, uprostred so zlatou ruou a zvnútra popri ostrí s troma zlatými tvorlupeňovými kvietkami a jedným nad zlatým stromom. Motív podža pečate obce z roku 1601. Prijatý bol 28. decembra 1998.
retep.sk (c) 2002 - 2015